fafaragasok

Luca széke

"1. Bocz János dombóvári fafaragó tanító, népi iparművész kutatásai és az ő elődeinek elbeszélése nyomán a Luca szék elkészítéséhez a következő anyagokat kell felhasználni. 13 darabból kellett állnia és 13 napig készítették.
Az ülőlaphoz tölgyet használnak, mely 31 cm átmérőjű és 8 cm vastagságú.

A lábak többféle fából készülnek, csertölgy, akác és kőris. A lábak összekötő rudai bükk, fekete dió és szelíd dióból vannak.
A csapok:
2 db fenyő, vörös- és lucfenyő,
2 db hárs, aprólevelű, nagylevelű,
1 db cseresznye,
1 db gyertyán,

2. A Luca széke készítését december 13-án kezdik el és kilencféle fát használnak: kökényt, borókát, jávorfát, körtét, somot, jegenyefenyőt, akácot, csert és rózsafát. Szögek helyett kizárólag fából faragott ékek tartják össze. 13 napig készül úgy, hogy minden nap csupán egy-egy műveletet lehet rajta elvégezni."

Adventi koszorú

Bevezetés: Az advent szó jelentése eljövetel (a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „Úr eljövetele”). A tél kezdete az advent kezdetét is jelzi. Az advent a várakozás, a felkészülés időszaka. Adventi szokások közül egyik legkedveltebb az adventi koszorú készítése a 19–20. század óta. Az észak-német területeken jelent meg, utána Ausztriában is egyre népszerűbb lett a koszorú készítése. Magyarországon csak a II. világháború után vált szokássá. Eleinte csak templomokban, középületekben, majd hamarosan az otthonokban is felgyulladtak az adventi gyertyák fényei. Tehát a XX. század elejétől az adventi koszorú készítése hagyományos karácsonyváró német szokás lett és világszerte elterjedt.
Eredete:
Hagyományának gyökerei a pogány korba nyúlnak vissza, amikor örökzöld ágakkal, fagyönggyel, magyallal ünnepelték a téli napéjegyenlőség idejét. A fagyöngy a kelták szent növénye volt. A téli napéjegyenlőség a fény újjászületésének ünnepe. A kerék jelentésű Yule a fény visszatérésének ünnepe. A szó az élet örök körforgására, az örök újjászületésre utal. Ilyentájt a kelták az ajtókra örökzöld ágakat aggattak, fagyönggyel, magyalággal díszítették azt.  
Az első koszorú:
Visszatérve az első koszorút 1839-ben Johann Hinrich Wichern (1808-1881) német teológus, tanító és evangélikus lelkész készítette el Hamburgban: egy felfüggesztett fából készült szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. 19 kicsi piros és 4 nagy fehér gyertyát. Miután elkészült vele, advent minden estéjén meggyújtott egy piros gyertyát, vasárnaponként pedig egy fehéret. Ez szimbolizálja  a növekvő fényt, Jézus születéséig hátralévő napokat.
Advent a katolikus egyházban:
Az evangélikus szokást a katolikus egyház is átvette. Katolikus kultúrkörben  az adventi koszorút fenyőággal, magyallal, fagyönggyel és 4 gyertyával készítik. Egy hagyományos katolikus adventi koszorún három lila és egy rózsaszín gyertya található. A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden héten eggyel többet; a rózsaszín gyertyát pedig a 3. adventi vasárnapon. Katolikus hagyományok szerint az advent színe a lila, a bűnbánat és a megtérés jelképe, a koszorú négy gyertyája közül, a meggyújtás sorrendjében  az első, a második és a negyedik lila, míg a harmadik, a közelgő ünnepet szimbolizálva: rózsaszín. A negyedik színe a bűnbánat színe, a lila. Az adventi felkészülés során ugyanis ugyanúgy önmegtartóztatással, bűnbánattal készülnek a keresztények a közelgő karácsonyra, mint húsvét előtt. A rózsaszín gyertya pedig a küszöbön álló ünnep fölött érzett örömöt jelenti, az öröm színe a fehér, de ha ez lilával keveredik, akkor rózsaszín lesz belőle.
Advent ma:
Ma hagyományosan fenyőgallyakból készül kör alakú koszorú négy gyertyával, melyek advent 4 hetét jelképezik. Uralkodó színei a zöld, a piros és az arany, melyek a karácsonyi ünnepkör domináns színei. Minden héten egy-egy újabb gyertyát  kell meggyújtani  a koszorún. Az ajtóra erősített, gyertya nélküli koszorú a szíves vendégvárást reprezentálja. A mai modern adventi koszorúk nemcsak fenyőágakból, hanem számtalan más anyag felhasználásával készülnek. Szárított gyümölcsöket, virágokat, piros és arany színű szalagokat alkalmaznak. Elvilágiasodott szokások szerint különböző színű gyertyákkal díszítik az adventi koszorút, zöld, sárga, kék, fehér, arany, ezüst, narancssárga és szinte mindenféle. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet.A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.
Mikor tartjuk az Adventet?
Szent András ünnepéhez (nov. 30.) legközelebb eső vasárnappal, illetve annak előestéjével kezdődik. Négy hétből áll, a negyedik többnyire csonka. December 17-től már a közvetlen karácsonyi előkészület jeles napjait tartjuk.
Az adventi koszorú készítése:
Adventi koszorút mi magunk is készíthetünk természetes anyagokat, illetve növényeket használva. A koszorún három szín dominál: a zöld, amely a termést, a piros, amely az életet, és a sárga vagy az arany, amely a fényt szimbolizálja. A koszorú alapja örökzöld fa, hajlékony vessző, melyet mohával, fenyővel egészítenek ki. Többnyire piros szalaggal díszítik, de megjelenik rajta az arany, ezüst. Szerepel még a toboz, a makk, a mákgubó, egyéb száraz termések.
Advent növényei:
Zöld: fenyőágak, magyal, fagyöngy, babérlevél, tiszafa.
Piros: alma, csipkebogyó, madárbirs.
Sárga: fenyőtobozok, fahéj, szárított narancs-citrom, szegfűszeg.
A gyertyák kiválasztásának arra figyeljünk, hogy színben és illatban harmonizáljanak a többi dísszel. A méhviasz alapú gyertyák a karácsonyi sütemények illatát idézik. A meggyújtott gyertyák meleg fénye adja meg a koszorú ünnepi hangulatát.
Adventi naptár:
Az adventi naptár december 1-től számolja a napokat karácsonyig, amely a gyerekeknek az advent hagyományos időmérője. Olyan naptár, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka van elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után válnak láthatóvá. Az adventi naptár a Németországban élő  Gerhard Lang nevéhez fűződik. A 1900-as években üzleti vállalkozásba fogott, az édesanyja ötlete alapján, adventi naptárak gyártásba kezdett.
Szokás volt az adventi házikó készítése, ami kartonlapból készült, és annyi ablaka volt, ahány napból állt az advent. Minden napon kinyithattunk egy újabb ablakot, ahol egy-egy bibliai idézet volt található. Csak a csokoládét rejtő adventi naptárak maradtak meg. Más adventi naptárak fából készült kis dobozokból állnak, vagy hosszú ajándékcsomagokból. De mindig 24 ajtócska, 24 zacskó vagy csomagocska van a naptárban, hogy december minden napjára jusson egy ajándék szentestéig.

Pünkösd

Pünkösd európa-szerte elterjedt pogány eredetű tavaszköszöntő, termékenység, aratási ünnep.Időszámításunk előtt 3 ezer évvel Mezopotámiában már ünnepelték. (Arrafelé korábban érik a gabona). Úgy tartották, a nagy nyári munkák előtt meg kell állni egy pillanatra.
Pünkösd a görög pentekoszté szóból ered, aminek a jelentése ötvenedik. (A húsvétot követő ötvenedik nap.) A Pünkösd név héber nyelven Sávuót jelent, a Sínai-hegyi törvényadás emléknapja, az aratás megköszönésének napja, az első gyümölcsök, az új kenyér ünnepe. A II. századtól kezdve a kereszténység átvette ezt az ünnepet, és ilyenkor a Szentlélek eljövetelére emlékezik ezen a napon az egyház, így napjainkra vallási ünneppé vált.
Pünkösd visszavezethető a római Floráliákra időpontja, és termékenységet ünneplő jellege miatt. A floráliákat a rómaiak április és május fordulóján tartották. A tavaszt, Flóra istennőt köszöntötték. Flóra a növényvilág és a virágok istennője. Görög neve Khlóris, jelentése Zöldellő, Viruló. Ennek keretében nyulakat és kecskéket űztek, de előfordult, hogy szabadosabb dolgokat is műveltek, például prostituáltak nyilvánosan vetkőztek. Ez a szokás arra utal, hogy Flóra tágabb értelemben vett termékenység-istennő is volt. Eső varázsló rítusok, pünkösdi király, királyné választás is kapcsolódtak e hagyományhoz.
A virágok ma is szorosan kapcsolódnak a Pünkösdhöz. Egyes helyeken például már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. A mai ünnepek termékenységbiztosító rítusai a pünkösdi énekek, versek szövegében érhetők tetten.
A pünkösdölés leginkább az Alföldön gyakorolt népszokás. Pünkösd napján a leányok egy ünneplőbe öltöztetett 5-6 éves kislányt, a „pünkösdi királynét”  közrefogva, táncolva, énekelve házról házra járnak. A szokás régi termékenységvarázslat emlékét őrzi. A Pünkösdi királyság régi népszokás, mely szerint a falu első, pünkösd napján kiválasztott legénye királyi pálcát kap, s legénybíróként, „uralkodik” a következő év pünkösdjéig, vagy ennél rövidebb ideig. Tiszteletére díszfelvonulást, lóversenyt rendeztek. Régen a pünkösdi király mentes volt a közmunkák alól, s a kocsmaszámláját a falu fizette.
A pünkösdi rózsa egyik változata a Mecsekben is előfordul.


Hogyan színezze a húsvéti tojást természetes módon:

A tojásfestés hagyománya a pogány korokig nyúlik vissza A tojást a termékenység szimbóluma, a piros szín pedig ezt a hatást erősíti.
Kék: Apróra vágott vöröskáposztát egyen egy lábasba annyi vízzel, hogy ellepje. Fél órán keresztül főzze és ha már hideg tegye bele a tojásokat.
Sárga: Tegyen lábasba kurkumát vagy citrom/narancs héjat. Negyed órán fát főzze és főzze benne egy darabig a tojásokat.
Rózsaszín: Szárított csipkebogyóból vagy csipkebogyó filterteából készítsen sűrű főzetet, ha kihül tegye bele a tojásokat.
Barna: Kávéból készítsen sűrű főzetet, amikor tejesen kihült tegye bele a tojásokat.
Zöld: Feldarabolt spenótot vagy mélyhűtött spenótot főzze fél óráig annyi vízzel, hogy ellepje, amikor kihült áztassa benne a tojásoka  a megfelelő árnyalat eléréséig.
Lila: Lilahagyma héjat fél órán át főzze, tegye bele ezutzán a tojásokat és főzze a kívánt árnyalatig. A vöröshagymával vöröses-narancsárga színt lehet elérni.
Narancssárga: Négy evőkanál őrölt paprikát tegyen negyed liter vízbe, forralja fel és tegye fele a tojásokat, főzze a kívánt színig.
 

A tartalmak kizárólag forrásmegjelöléssel használhatók!